Vetter János továbbra is az Ipari Szakközépiskola élén
Február 1-től, immár harmadik ciklusát kezdte meg Komárom egyik patinás oktatási intézményének, az Ipari Szakközépiskolának élén Vetter János. Őt kerestük fel és érdeklődtünk a régi-új igazgatónál:
„Dillemáim a tíz év tapasztalataiból merültek fel, amikor gondolkoztam a folytatáson. Akkor, amikor az ember új pozíciónak vág neki, sokszor hályogkovács módjára tesszük a dolgainkat. Olyan érzésünk támad, hogy szeretnénk valamit jobban csinálni, és az elején nem is tudatosítjuk, hogy esetlegesen mennyi gátló tényező lehetséges a cél felé vezető úton. De ezek ha voltak is, nem tudták elvenni a kedvem. Amikor elérkezett a második ciklus, akkor szintén gondolkodás nélkül adtam be a jelentkezést, mivel úgy éreztem, amit az elején sikerült megvalósítani, azt mindenképp folytatnom kell, mert maradtak olyan tervek, amelyek még kivitelezésre vártak. Most viszont, tíz év elteltével, a mérleg egyik oldalán az volt, hogy nagyon szeretem ezt a munkakört. Tisztelem a kollégáimat, kiváló a tantestület és állíthatom, megtisztelő igazgatónak lenni. A diákság is nagyon sok öröm forrása.
Viszont a másik oldal, ami gondot jelent: az iskolák finanszírozása, azon belül a szakiskoláké. Túl az anyagi vonzaton, a szakirányú oktatási intézmények helyzete szlovákiai viszonylatban, az iskolai hálózatban. A demográfia is Damoklész kardjaként függ felettünk, ami számunkra nem kedvező irányban halad. Ezeket a gondokat, aggályokat meg is osztottam a pályázati bizottsággal, a gátló tényezők vázolásával. Sajnos, hasonlókat prognosztizál, ha az oktatásügyben napi problémákkal kell megküzdeni, hogy az iskola zavartalan működését bebiztosítsuk, akkor nagy nehézséget okoz, hogy akár a kollégákat tudja motiválni a vezető, vagy akár saját magát, hogy az, amit csinál, annak van értelme, mert elismerik”-mondta el, majd tovább ecsetelte:
„A normatív támogatás negatív folyományaként sokszor a túlélésért kell küzdeni, és véleményem szerint az államnak több esetben be kéne avatkozni. Ha van egy koncepció, azt végig kéne vinni, és irányítani azt, hogy egy adott populációból egy „megtervezett” százaléknyi jusson el akár az inasiskolákba is, persze a gimnáziumokba az olyan egyetemi tanulmányokat dédelgető tanulók, akik egyértelműen onnan közelíthetik meg a céljaikat. Ugyanúgy szükségesek a szakközépiskolák is. Olyan diákokat taníthassunk, akik jó tanulók, de inkább a műszaki pálya felé vonzódnak. Véleményem szerint ehhez az kellene, hogy az állam belenyúljon a rendszerbe, és kissé regurálja, hogy melyik iskolatípusra, milyen arányban vehessenek fel diákokat.”-hangzott az őszinte véleménynyilvánítás. Kis idő múlva a pozitívumokkal, az elmúlt tíz év eredményeivel folytatódott beszélgetésünk fonala:
„Az elmúlt tíz év eredményei bátorítottak abban, hogy jelentkezzem a vezető pozícióra. Remek érzés ezekre visszatekinteni. Ami a beruházásokat illeti, a szaktantermek, műhelyek, laboratóriumok felszereltsége sokat javult az elmúlt időszakban. A számítógépeket nevezhetjük a legnagyobb tételnek, amelyeket szinte rendszerességgel újítani kell. Ez egy olyan terület, ahol nem ülhetünk a babérjainkon. Az iskolában található nyolc olyan számítástechnikai terem(15-16 géppel), ahol kimondottan informatika órák zajlanak. Van egy „iMac termünk” is, ahol az Apple cég gépein, a grafikus programokkal ismerkedhetnek meg a diákok. A laboratóriumokba, hogy tartani tudjuk a lépést a fejlődéssel, rendszeresen új eszközöket kell vásárolni. Ez is egy folyamatos munkának és borsos tételű kiadásnak számít. A műhelyekben igyekszünk szintén, ha kisebb léptékkel is, de felújítani a gépeket. A legutóbbi, egy CNC-marógép volt, amelyet egy alapítvány és egy szponzor hathatós segítségével tudtunk megvásárolni, de próbálunk kisebb, „klasszikus” gépeket is lecserélni. Nagy örömünkre szolgált az is, hogy sikerült kialakítani egy közösségi helyiséget, aulát-dísztermet. A beruházások közül mindenképp megemlíteném a kollégiumunk rekonstrukcióját. Olyan színvonalú épületté alakítottuk, amelyre büszkék lehetünk. Ablakcserék, új fűtési rendszer az egész oktatási intézményben, kazánház. A kollégiumban felújítottuk a szociális helyiségeket, tetőt, és jelenleg a bútorokat cseréljük. Természetesen a diákjaink sikereire is nagyon büszkék vagyunk. Rendszeres résztvevői különböző szakmai versenyeknek, ilyen pl. a Zenit, SOČ-szakmai középiskolások számára, amelyen kerületin és országoson is szép eredményeket érünk el. De évente résztvevői vagyunk a szavalóversenyeknek, matematikai-fizikai olimpiáknak. Két színjátszó kör is működik. Ez is arra szolgál, hogy a gyerekekből megpróbáljuk kibontakoztatni azt a tehetséget, ami bennük rejlik.
Az az irány, amit az elmúlt tíz év során felvettünk, azt mindeképp folytatni szeretnénk. A többes szám, a kollégákra is utal, mivel a sikerek mögött nem egy ember, hanem igazi csapatmunka áll. A terveink közé sorolnám a diákszálló után, az iskolaépület felújítását, de ez csupán pályázati forrásokból valósítható meg. Intenzíven ápoljuk az oktatási és szakmai együttműködést a külföldi testvériskoláinkkal is. Jelenleg az oktatási intézményünkben 610 diák tanul. Az elkövetkező tanévben négy magyar és két szlovák tanítási nyelvű osztály indítását tervezzük, amelyek közt szerepel gépészeti, elektrotechnikai, és informatika szakirány is egyaránt“-tette hozzá zárásként Vetter János iskolaigazgató
(kép és szöveg: Holecz Attila, Csallóköz hetilap)
