Villáminterjú Petheő Attilával, a Csemadok TV újraválasztott elnökével

– Nem kis teljesítmény, hogy a legnagyobb felvidéki kulturális szervezet területi választmányának harmadszor is az elnökévé választották…

– Elsősorban meg kell köszönnöm járásunk Csemadok-alapszervezeteinek a bizalmat és az eddig végzett munkájukat. Külön kiemelném Vass Laura járási Csemadok-titkár munkáját, aki nélkül nehezebb lenne az egyes alapszervezetek munkájának koordinálása. A Csemadokban és a Csemadokért minden tag, így én is, ingyen dolgozik. Ma már nem divatos és pejoratív értelmet is kap az önkéntes munka kifejezés, de én büszkén vallom, hogy 65 éve minden Csemadok-tag ingyen, önkéntesen tevékenykedik a szervezetben és magyar kultúránkért több tízezer embert mozgatnak meg a rendezvényeken.

– Sokan feszegették már azt a kérdést, hogy a Csemadok szellemisége idejét múlta.

– Általában azok hozzák elő ezt a témát, akik mindeddig még nem vettek részt Csemadok-rendezvényeken. A Komáromi járásban 5 800 regisztrált tagunk van, ennyi ember nyitott arra, hogy tegyen valamit a nemzetrészünkért. Ennyi ember munkáját, becsületét, jó szándékát csak az próbálja meg lejáratni, aki soha nem tett semmit önzetlenül a közösségért.

– A Csemadoknak tehát van létjogosultsága?

– Meggyőződésem, hogy igen. Mindannyian érezhetjük, hogy az elmúlt húsz év szlovákiai magyar politikai rendszere a felvidéki magyar társadalom számára egy bukott rendszer. Az itteni magyar ember számára a legkisebb magyar faluban is a nyugalmat és a tisztaságot jelentő menedék a templom és a Csemadok maradt. Egyre többen térnek vissza ebben a bizonytalan időben ehhez a két erős támaszhoz. Így érzem, hogy a nemzeti ügyekért tenni akarók az elkövetkező években újra megtalálják a szervezetünket.

– Melyek az elkövetkező három évre nézve az Ön számára a legjelentősebb feladatok?

– A legfontosabb az, hogy alapszervezeteink megerősödjenek. Ennek érdekében mind több támogatót be kell vonnunk a rendezvények megszervezésébe, ami egyben azt is jelenti, hogy a legkisebb falu határában álló utolsó házba is el kell juttatni a Csemadok szellemiségét. Ezt a célt is elősegíti majd az idén ősszel beindításra kerülő civil egyeztető fórum, amely csakis a Komáromi járás életével hivatott majd foglalkozni.

– Vasárnap volt a jubileumi kolozsnémai dal- és táncünnepély. Hogyan értékeli a látottakat?

– A műsor során a Komáromi járás mintegy 350 hagyományőrzője lépett fel, mintegy ezer ember előtt. Örömmel tapasztaltuk, hogy több együttes megfiatalodott, az idősebbek átadták tapasztalataikat, őseik tánc- és énekkultúráját a fiatalabb generációnak. Még nagyobb öröm, hogy volt kinek átadni a tapasztalatokat és befogadó közegre találtak a fiatalok körében. És nem ok nélkül mondtam külön köszönetet a kolozsnémai embereknek, akik a legnagyobb politikai elnyomás éveiben is merték biztosítani a helyszínt ennek a fesztiválnak. Bátrak voltak, s nekik köszönhetjük az elmúlt ötvenéves történelmet.

(forrás: Dunatáj hetilap, fotó: ha)