vasárnap, október 22. - Előd (hu) - Sergej (sk) 1 EUR = 0 HUF 9 °C
Fotók

Futás egy országon át: a Komárom-Komárno futóverseny története

Ismerkedj meg a Komárno-Komárom Futóverseny történetével. Képekkel!

Ismerkedj meg a Komárno-Komárom Futóverseny történetével – amire 2017-ben  ITT lehet regisztrálni!

1945 áprilisában a Vörös Hadsereg kiűzte a térségből az utolsó német egységeket is. Ezzel befejeződtek a második világháború harci eseményei. Szovjet jelentések szerint április 4-én, Nemesmedves térségében a németek elhagyták Magyarországot.  A szocializmusban április 4-e a felszabadulás napja volt.

Komáromban fáklyás felvonulások, a szovjet emlékmű megkoszorúzása, ünnepi beszédek, munkaversenyek, sportesemények jelezték az ünnep nagyságát.

1974 év végén három sportember (Bangha Dezső, Herczeg Gyula és Jóny István) ötlete nyomán jelent meg a hír, hogy a következő évben, április 4-én hazánk és Csehszlovákia felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából Komárno-Komárom között futóverseny rendezését határozták el.

Az első verseny útvonalát ábrázoló emlékplakett
(MNL KEML Fióklevéltára)

Az első verseny pillanatai. Fancsali András hosszútávfutó (jobbra) gratulál a győztesnek. (Képes Sport 1975. április 8.)

Észak- és Dél-Komáromot, a két részre szakadt várost jelképesen újra összekötő, a Dunán átívelő verseny ötletét többek között Rubin Endre az MTK-VM atlétikai szakosztályának elnöke karolta fel. A verseny előkészületeit a Komárnoi Csehszlovák Testnevelési Szövetség Járási Bizottsága és a Komárom Járási Hivatalának Testnevelési és Sportfelügyelősége vállalta magára. A viadalt Dr. Mikolasek Sándor a Komárom Városi Tanács VB. Titkára nyitotta meg. 65 magyar és 18 csehszlovák versenyző állt a 8200 méteres táv rajtjához a komárnoi Lenin stadionban. Egyéniben a csehszlovák Suchan csapatban az Újpesti Dózsa szerezte meg az elsőséget.

A célba érést követően a dobogósok koszorút helyeztek el a szovjet hősi emlékműnél. A következő évtől kezdve a megmérettetés bekerült a Európai Atlétikai Szövetség versenynaptárába is.

A rajt-cél állomások évenként váltották egymást, az első évben az északi oldalról indultak a versenyzők és a déli oldalon értek célba, míg 1976-ban a mezőny Komáromban kezdte és Komárnoban fejezte be a versenyt. Ezt a hagyományt az elkövetkező időkben is megtartották.

A verseny lebonyolítását az erre a célra összehívott nemzetközi szervezőbizottság vállalta magára. A bizottságba helyi és országos hivatalos szervek vezetői, sportegyesületek, nagyvállalatok és a média küldöttei kerültek. A feladatok sokrétűek voltak. Mivel a versenyt országhatárok között rendezték meg, a több száz induló regisztrálása miatt nagy feladat hárult a Komáromi Határőrség dolgozóira is. A versenyzőknek és vezetőiknek érvényes útlevéllel és kiutazási engedéllyel kellett rendelkezniük. Az útlevélkezelést a verseny előtt bonyolították le.

1977-ben írták ki először az erőpróbát az ifjúsági korú futók számára 4000 méteres távon, miközben a felnőttek már 242-en álltak rajthoz 8200 méteren. A magyar és csehszlovák versenyzőkön kívül, román, jugoszláv, keletnémet, és első ízben a vasfüggöny túloldaláról érkező nyugatnémet versenyző is nevezett. A következő két kiírásban előbb 7700 méterre csökkentették majd 10 kilométerre növelték a verseny hosszát. Az első osztályú hosszútávfutók részére a Magyar Atlétikai Szövetség kötelezővé tette az indulást a viadalon.

Az 1980-as verseny volt az első, amikor a nők számára külön megmérettetést írtak ki 4000 méteres távon. 1982-ben már férfi felnőtt egyéniben és csapatban, női felnőtt és ifjúsági, illetve férfi ifjúsági kategóriában hirdettek győztest. A nyolcadik alkalommal megrendezett futóversenyen több mint félezer induló állt rajthoz.

Ezt követően a verseny csúcsra járatása zajlott. Az 1984-es jubileumi tizedik alkalomra már majdnem ezer futót regisztráltak. A bűvös határ átlépése a következő évben ugyan még nem sikerült, de 1986-tól kezdve a rendszerváltásig évente ezer feletti induló állt a rajtvonalhoz.

MNL KEML KVF XXIII. 551. Komárom Városi Tanács VB. Sportügyek 870-3/1984.

 

MNL KEML KVF XXIII. 551. Komárom Városi Tanács VB. Sportügyek 870/1984.

Rajt! 1986-1987

Célba érkezés, 1987

A verseny szórólapjai, 1985, 1990, 1993

1987-re fogalmazódott meg az az igény, hogy Komárom város fiataljai ne csak nézői, hanem aktív résztvevői is legyenek a nemzetközi futóversenynek, ezért a „nagy testvérhez” kapcsolódva 1500 méteren általános és középiskolások nevezhettek a Kiskomárom elnevezésű viadalra.

Ugyanebben az évben avattak emléktáblát az addigi felnőtt férfi győztesek emlékére, ami azóta is bővül a 10000 méteren elsőként beérők nevével.

1988-tól kezdve nevezési díjat (30 illetve 50 Ft) vezettek be, ennek ellenére az indulási létszám bőven ezer felett maradt. A következő évben Pásztor István a Komárom Városi Nemzetközi Bizottság elnöke rangos elismerést vehetett át az ENSZ Prágai Információs Központjának igazgatójától, mivel a Komárno-Komárom nemzetközi béke és felszabadulási futóverseny „nagymértékben hozzájárult a népek közötti megértéshez és az együttműködés elmélyítéséhez”.

Képeslapok

A rendszerváltás után a viadal beépült a Komáromi Napok eseményei közé. A lebonyolítás a kétezres évek közepéig nem változott. 2005-ben az MTK megszüntette a verseny támogatását. A következő években változtak a távok, a kategóriák, a tömegsport irányába fordult az esemény. Ettől függetlenül az 1975 óta minden évben megrendezett Komárom-Komárno nemzetközi utcai futóverseny tömegeket mozgat meg, nagyszerű élményt nyújtva a sportkedvelőknek.

Az 1984. évi férfi ifjúsági verseny dobogósai.

Az 1984. évi női verseny dobogósai.

Az 1984. évi verseny egy pillanata

A rajt után: a 2016. évi verseny.

A 2017-es versenyre  ITT lehet regisztrálni!

Írta: Szabó Csaba Gábor segédlevéltáros (MNL KEML Komáromi Fióklevéltára)
Forrás: Komárom-Esztergom Megyei Levéltár

 

FEL