Város 2016. 07. 13.

Messze van Komárom Nyitrától? – Gazdasági elemzés érdekes tanulságokkal

“Messze van Komárom Nyitrától?” – teszi fel a kérdést Matus Tibor gazdasági elemzésében-cikkében, amely a gazdasag.sk honlapon jelent meg július 11-én. Bizony, messze, például ami a munkahelyeket és az átlagfizetést illeti, egészen biztos. Ugyanakkor rámutat egy lehetséges kivezető útra is, amelyben kétségkívül fejlődőképesek vagyunk.

A cikkíró Nyitra megye két járását, a Nyitrait és a Komáromit hasonlítja össze több szempontból. Nézzük:

  1. Elhelyezkedés

A két járási központ elhelyezkedése hasonló: Nyitra a Nyitra folyó mellett terül el, a Szlovákiát átszelő autópálya mellett. Komárom pedig Duna és a Vág összefolyásánál, a Bécs-Budapest sztráda közelében. Matús elemzése nem mondja ki, csak utal rá: bár a két város elhelyezkedése hasonló, Nyitra a megye szívében található, úgymond közel Szlovákiához; Komárom pedig a megye perifériájára szorult, közel Magyarországhoz.

Ráadásul Komárom hiába van közel Magyarországhoz, gazdasági szempontból elválasztja őket a Duna: ugyanis a jelenlegi hídon nem lehet átkelni a 25 tonnánál nagyobb járművek számára.

2. Lakosság: korösszetétel, várható életkor, népszaporulat

Minden tekintetben lemaradunk a Nyitrai járástól. Amíg a Nyitrai járás lakossága 160 241 fő, a komáromié 103 360. A két járás lakosainak korösszetételében is különbség van, a NR járásban több a fiatal: NR járásban 40,88 év az átlagéletkor, a KN járásban 41,87 év. A várható életkor területén jelentős a különbség: NR járásban 2,5 évvel tovább élnek, mint a komáromiban (NR – 73,3, KN – 70,8). Népszaporulat (2014-es adatok): az NR járásban a természetes szaporodás 3 fővel csökkentette a lakosság számát, a KN járásban mínusz 480 fővel.

3. A produktív lakosság és a munkahelyek száma

És most térjünk rá az érdekesebb dolgokra: a KN járás 74 ezer produktív korú lakosa közül csupán 20 570 (a munkaképesek 27,8%-a) van alkalmazásban kifejezetten a KN járásban. 15,5%-uk munkát keres, sokan pedig ingáznak, elsősorban a dél-komáromi ipari parkba.
A NR járás 114 ezer produktív lakosa számára 49 439 (a munkaképesek 43,5%-a) munkahely jut a járáson belül. A lényeg: NR járásban a munkaképes lakosság csaknem felének jut munka a járáson belül. A KN járásban ez a szám nem éri el a 30 százalékot sem. 

Capture

A különbséget természetesen magyarázza a megyei központi státusz is, ami jelentős előnnyel bír a munkahelyek számát tekintve.

4. Átlagbér 

A megye a gazdaságilag jobban teljesítő megyék közé tartozik Szlovákiában. Ennek megfelelő az átlagbér országos viszonylatban a jobbak közé tartoznak – ugyanakkor határozottan kimutatható a két járás közti különbség. (Egyébként a megyében a Lévai járásban a legnagyobb az átlagbér – 909 euró).

1639-2

5. Vállalkozások száma – amiben jobbak vagyunk 

Ennél a pontnál egy meglepő, ugyanakkor elgondolkodtató adatra bukkanunk: a KN járásban sokkal többen vállalkoznak, mint a NR járásban.

Amíg az elmúlt öt évben a KN járásban közel 73%-al, a NR járásban csupán 41%-al nőtt a vállalkozók száma. A NR járásban ezer lakosból 34-en vállalkoznak, a KN járásban pedig 54-en. Vajon mi lehet ennek az oka?

A mi járásunkban a legmagasabb a külföldi és nemzetközi tulajdonrésszel bíró vállalkozások aránya.

1639-3

A táblázatból látható, hogy ez a százalékos arány Szlovákiában minimális mértékben csökkent, a NR járásban szintén csökkent, a KN járásban viszont – és ez elgondolkoztató – már egy magasabb százalékarányról indulva is jelentősen nőtt.

A vállalatok számának 73%-os növekedésében, ami 2331 új vállalatot jelent, 1 507 a külföldi tulajdonos, és csak 824 a tisztán szlovákiai tulajdonos. Egyértelmű, hogy ezt a kiemelkedő értéket a határ közelsége eredményezi. Tehát az, hogy járásunk Magyarországgal határos, megmenthet minket. Ez egy olyan adottság, amit gazdasági szempontból mindenképpen érdemes meglovagolnunk.

6. Menő vállalkozások járásunkban 

Ha szétszedjük, ki miben vállalkozik, még egyértelműbbé válik a kép. Az IT jogi személyek száma jóval magasabb volt 2014-ben a KN járásban 318 (86%-os növekedés), mint a NR járásban 292 (24%-os növekedés). Szintén magasabb azoknak a száma, akik fuvarozással, raktározással és logisztikával foglalkoznak. További 61%-kal nőtt a kis- és nagykereskedelemmel foglalkozó jogi személyek száma, míg a NR járásban csak 24%-kal. Nem kétséges: a külföldi tulajdonú vállalatok szerepet játszanak ezekben a változásokban.

7. Amiben még fejlődnünk kell – azaz a jövő tevékenységei lehetnek

Miközben látható, hogy a járásunk “megmentője” a határ közelsége lehet, az idegenforgalommal kapcsolatos tevékenységek visszaestek. Az utolsó öt évben a szálláshelyek száma 44-ről 33-ra csökkent, a NR járásban ugyanekkor 45-ről 53-ra emelkedett. Ami veszélyesebb tendencia, hogy a KN járásban a vendégéjszakák száma az öt év alatt 57,6 ezerről 46,7 ezerre csökkent, ahogy csökkent az  itt töltött éjszakák száma is.

A turisztikai adatok tükrében komoly lemaradás érezhető a KN járás teljesítményében, viszont kiolvasható néhány lehetőség, amelyeket kihasználva a járás fejlődni tudna. Egyértelmű, hogy az idegenforgalom az, ahol a jelenlegi alacsony szintről indulva jelentős sikereket lehetne elérni – véli Matus.

8. A kitörési pont

Járásunk úgy tud kiugrani jelenlegi helyzetéből, ha felerősíti azokat a folyamatokat, amelyek az utolsó öt évben látványosan fejlődtek. A járás fekvéséből adódóan megugrott az információs technológiák, a logisztika és a kereskedelmi vállalatok aránya. A külföldi cégek jelentős számaránya pedig erősíti a feltételezést, hogy a járás könnyen a szlovák-magyar gazdasági kapcsolatok egyik jelentős hídfőjévé válhat.

Mindezeknek remélhetőleg nagy lökést ad majd az új Duna-híd megépítése, és a vízi áruszállítás esetleges jobb kihasználása.

HDA

Szólj hozzá!